2011.08.04.
Furcsa sorsa van ennek a jelenségnek. Hosszú időn át jelentett korrigálandó viselkedést, akár mindenáron. Hazánkban is ismert megoldás volt generációk számára az ún. „átszoktatás”. Merevebb viselkedési szabályrendszert alkalmazó kultúrákban fel sem nagyon merülhetett kiterjedt megnyilvánulása (pl. a középkori Japán szamurájai)..
Napjainkra szerencsére lényegesen természetesebbé vált a balkezesség elfogadása és megélése, de nyilvánvaló dominanciája van a balkezesek életében is a jobb kézre koncentráló módszertannak (pl. írás) és eszközkészletnek (olló, klaviatúra, stb.). Mára számos vizsgálat is született a balkezesség jellemzőiről, megítéléséről. Az alábbi néhány megállapítás csupán érdekes felvillantásai az ide vonatkozó ismereteknek.
- Körülbelül 15-20 %-ra tehető a világ népességében a balkezesek aránya. A férfiak közt kicsivel nagyobb az esély a balkezességre.
- 1992 óta létezik „Balkezesek napja”, augusztus 14.-e. Célja felhívni a figyelmet a balkezesek mindennapi nehézségeire, amellyel egy „jobbkezes világban” kell szembesülniük.
- A történelem során számos alkalommal jelentett a balkezesség valami negatív dolgot, valami rossz tulajdonság külső jelzését. Volt ez az ördög jele, vagy épp neurózisé, de jelenthetett kriminalitást, vagy homoszexualitást is. Az Oxford English Dictionary is számos negatív jelentést társít a balkezesség fogalmához (pl. ügyetlen, hibás, nyomorék). Vélhetően nem független mindez az angol „left” szó eredetétől sem. Az anglo-saxon „lyft” szóból eredeztetik, ami „gyenge”, „törött” jelentésű. Ugyanakkor társulhat hozzá valamiféle tehetség feltételezése is, leginkább a kreativitásé, illetve a muzikalitásé. A balkezesek között nagyobb arányban találtak 140-es IQ felettieket, mint a jobbkezesek között. Az ismert balkezesek közt van Einstein, Newton, Darwin, Benjamin Franklin..
- A nap mint nap megélt kényelmetlenségek ellenére, a balkezesek a legkevésbé organizált társadalmi csoportok közé tartoznak, mert a kényelmetlenségeiken túl, nemigen van közös identitásuk, és különösebb társadalmi erőt sem képviselnek. Érdekeikért is viszonylag kis hatékonysággal tudnak ilyenformán fellépni.
- Vannak adatok, mialapján hozzávetőleg 9 évvel korábbi halála becsülhető a balkezeseknek, mint a jobbkezeseké.
- Terhesség alatti, vagy születés közbeni trauma előfordulása megnöveli az esélyét a balkezességnek. Továbbá, ha az anya a 40-es éveiben szüli gyermekét, akkor megnövekedett eséllyel ad balkezes gyermeknek életet, mintha huszonévesen szülne. A méhen belüli, erősebb tesztoszteronhatás szintén a balkezesség esélyét fokozza.
- Az eszkimók között a balkezeseket potenciális varázslónak tekintik, a berberek pedig olyannak, akit megszállt a démon. Hasonló hiedelemmel bírtak az inkák, akik a balkezeseknek nagyobb gyógyítóerőt tulajdonítottak. A Zuni indián törzs tagjai a balkezességet kifejezetten a jószerencse jelének tekintik.
- A balkezeseknek általánosságban jobb képessége feltételezhető a téri észlelés, matematika és építészet terén, míg a jobbkezesek verbálisan erősebbek. A klasszikus, jobb-bal agyféltekei funkciómegoszlás sejlik fel emögött a becslés mögött.
- A genetika szerepe is említhető a balkezesség kialakulásában. Azonosítottak olyan gént (LRRTM1), ami halmozódni látszik balkezeseknél, és apai ágon öröklődik. Családi halmozódás is megfigyelhető, valamint kapcsolódás diszlexia és autizmus előfordulásával.
- Balkezesek agyában gyorsabb az információtranszfer a két félteke között, így alkalmasabbnak látszanak összetett ingerek/ingerhelyzetek feldolgozására. Valamint erőteljesebb készség mutatkozik esetükben a negatív érzelmek és indulatok átélésére, mint a félelem, vagy a düh. A jobb agyfélteke ugyanis egyrészt jelentősebb szerepet kap a félelem kialakulásában, másrészt egyes feltételezések szerint a jobbkezesek és balkezesek érzelemfeldolgozása eltér egymástól, a negatív érzelmekre való nagyobb érzékenység következményével.